Egyesületi Alapszabály

Ezüsthíd Horgász Egyesület
Alapszabálya

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak az
„Ezüsthíd Horgász Egyesület” elnevezésű civil szervezet alapszabályának módosítása tárgyában, és a következő jogszabályi és ténybeli változások okán a 2013. évi V. törvény alapján egyező akaratnyilatkozattal az egyesület alapszabályát az alábbi szöveggel és tartalommal fogadták el:

I. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme

(Ptk. 3:5. § a) és b) pontja alapján)

  1. Az Egyesület neve: Ezüsthíd Horgászegyesület
  2. Az Egyesület székhelye: 8226 Alsóörs, Strandsétány 888/1. hrsz.
  3. Az Egyesület működési területe: Magyarország
  4. Az Egyesület elektronikus levélcíme: ezusthidhe@gmail.com

II. Az Egyesület célja  (Ptk. 3:5. § c) pontja alapján)

  1. Az Egyesület célja a településen élő, valamint a településhez más szálakkal kötődő állampolgárok összefogása a horgászat feltételeinek biztosítása érdekében – képviselni a tagjai érdekeit a halászattal, horgászattal kapcsolatos kérdésekben – kapcsolatot építeni a helyi Önkormányzattal a Balaton védelme érdekében – kapcsolatot építeni mindazon szervezetekkel, melyek készek a Balaton megóvása érdekében tevékenykedni

III. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje 
(Ptk. 3:5. § e) pontja alapján)

  1. Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 100,- Ft, azaz egyszázszáz Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak.
  2. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni.
  3. A vagyoni hozzájárulás nyújtását a jelen alapító okirat elfogadásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

IV. Az Egyesület első vezető tisztségviselői  (Ptk. 3:5. § f) pontja alapján)

  1. Az Egyesület elnöke

Név: Csiszár Lehel

Lakóhely: 8226 Alsóörs, Úttörő út 34.

  • Az Egyesület alelnöke

Név: Gaál Dezső

Lakóhely: 8226 Alsóörs, Hársfa 15.

  • Az Egyesület titkára

Név: Bertók Franciska

Lakóhely: 8226 Alsóörs, Arany János utca 5.

  • Az Elnökség további tagjai:

Név: Mecséri Sándor

Lakóhely: 8228 Lovas, Fő utca 16.

Név: Kozma Sándor

Lakóhely: 8200 Veszprém, Haszkovó 33/A.

Név: Salgó Béla

Lakóhely: 8226 Alsóörs, May János utca 57.

Név: Muhari Ferenc

Lakóhely: 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor utca 29/3.

V. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása 
(Ptk. 3:12. § (1) bekezdése alapján

  1. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.
  2. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület titkára nyújtja be.

VI. Az Egyesület tagjának jogai  (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)

  1. Az Egyesület minden tagjának azonos jogai vannak. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait, állami és területi horgászjegyet vásárolni, a csónakkikötőben és a horgásztanyán helyet igényelni.
  2. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
  3. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
  4. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
  5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

VII.  Az Egyesület tagjának kötelezettségei 
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)

  1. Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
  2. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat és egyéb, az Egyesület által előírt díjakat.
  3. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.
  4. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

VIII. A tagsági jogviszony keletkezése  (Ptk. 3:67. § alapján)

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
  2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály 10. pontjának 2. alpontjában foglalt kötelezettségeket.
  3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
  4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.
  5. A tagfelvételi kérelmet elutasító határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell az elutasítás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot az elutasított jelentkezővel szemben írásban közölni kell.
  • A tagfelvételi kérelmet elutasító határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, az elutasított jelentkező az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a határozat felülvizsgálatát.
  • A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

IX. A tagsági jogviszony megszűnése  (Ptk. 3:68. § alapján)

  1. A tagsági jogviszony megszűnik
      a) a tag kilépésével
      b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával
      c) a tag kizárásával
      d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

X. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása  (Ptk. 3:69 § alapján)

  1. Az Egyesületnek tagja lehet minden természetes és jogi személy függetlenül állampolgárságától. Teljes jogú tag: a 18. életévét betöltött tag.
  2. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
  3. Elfogadja az Egyesület céljait
  4. Magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát
  5. Vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület céljának megvalósítására irányúló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
  6. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.
  7. Törlés – mindazon tagok, akik tagsági viszonyukat március 15.-ig nem újítják meg, automatikusan a tagok sorából törlésre kerülnek. Mindazon tagot, aki 3 egymás követő évben a közgyűlésen nem vesz részt, azt a vezetőség kizárhatja. Erről a határozatról a tagot értesíteni kell. A volt tag a törlést, vagy kizárást követő 3 évben nem vehető vissza.


XI. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményekés a taggal szembeni eljárás szabályai  
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján)

  1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
  2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.
  3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
  4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
  5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
  6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozatijavaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
  7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
  8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
  9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
  10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

XII. A tag kizárása  (Ptk. 3:70 § alapján)

  1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
    1. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadók.
    1. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
    1. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

XIII. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre 
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja, 3:74. §-a alapján)

  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés).
  2. A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).
  3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
  4. az alapszabály módosítása;
  5. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  6. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  7. az éves költségvetés elfogadása; az éves tagdíj meghatározása;
  8. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  11. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  12. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  13. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése

XIV. A közgyűlés határozathozatala  (Ptk. 3:76. § alapján)

  1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

XV. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának,
a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján)

  1. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén a titkár – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott  meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a  kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
  2. A meghívónak tartalmaznia kell
  3. az Egyesület nevét és székhelyét;
  4. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  5. az ülés napirendjét;
  6. azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
  7. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.
  8. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
  9. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
  10. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
  11. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  12. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy az alelnök vezeti.
  13. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
  14. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
  15. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  16. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  17. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  18. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  19. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  20. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
    vagy
  21. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  22. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
  2. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

XVI. Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége  (Ptk. 3:81. § alapján)

  1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  2. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  3. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
    vagy
  4. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
  5. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 XVII. Határozathozatal ülés tartása nélkül  (Ptk. 3:20. § alapján)

  1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
  2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
  3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
  • A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül
    • ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül
    • az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

XVIII. Az Elnökség  (Ptk. 3:78. § alapján)

  1. Az elnökség 7 tagból áll. Az elnökség elnökét, titkárát, alelnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg.
  2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
  3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
  4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt év időtartama szól.
  5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

19. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok 
(Ptk. 3:80. § alapján)

  1. Az elnökség feladatkörébe tartozik
  2. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, az éves költségvetés költséghelyein belüli átcsoportosítása;
  5.  az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6.  az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  7.  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  8.  az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  9.  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  10. a tagság nyilvántartása;
  11. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12.  az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  13. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  14. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
  15. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 15. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

XX. Az ügyvezetés ellátása  (Ptk. 3:77. § alapján)

  1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
  2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

XXI. Az Egyesület ügyvezetése  (Ptk. 3:21. § alapján)

  1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.
  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
  3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

XXII. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok 

(Ptk. 3:22. § alapján)

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

XXIII. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség  (Ptk. 3:23. § alapján)

  1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
  2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélés szerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

XXIV. A vezető tisztségviselő felelőssége  (Ptk. 3:24. § alapján)

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

XXV. Az Egyesület képviselete és jegyzése  (Ptk. 3:29. § alapján)

  1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, alelnök, titkár) látja el.
  2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
  3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

XXVI. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése  (Ptk. 3:25. § alapján)

  1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
  2. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  3. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  4. visszahívással;
  5. lemondással;
  6. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  7. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  8. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  9. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
  10. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
  11. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

XXVII. Felügyelőbizottság létrehozása és tagsága  (Ptk. 3:26. § alapján)

  1. A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
  2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
  3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
  4. a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be)
  5. az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  6. az a)-b) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
  7. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

XXVIII. A felügyelőbizottság működése  (Ptk. 3:27. § alapján)

  1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  2. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
  4. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  5. A felügyelő szerv tagja az Egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
  • A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
    • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  • A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
  • Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

XXIX. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége  (Ptk. 3:28. § alapján)

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

XXX. A felügyelőbizottság

  1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
  2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  3. A felügyelő bizottság megválasztott tagjai:
    1. Droszt László a felügyelőbizottság elnöke

lakcím: 8200 Veszprém, Haszkovó út 39/A.

  • Hajas Gyula

lakcím: 8226 Alsóörs, Varga Lajos 11.

  • Tóth Zoltán

lakcím: 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor utca 43.

  • A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt év időtartamra szól

XXXI. Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület vagyonát az egyesületi célok megvalósítása érdekében kell kezelni és felhasználni. Az Egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a tagok az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerülhet felosztásra, azt az egyesület kizárólag a 2. pont szerinti céljai megvalósítására fordítja.
  3. Az Egyesület bevételei:
    1. tagdíj-bevételek.
    1. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevételek
    1. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
    1. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatás
    1. befektetési tevékenységből származó bevétel
    1. az előbbi pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
  4. Az Egyesületköltségei, ráfordításai (kiadásai):
    1. az Egyesület alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
    1. –gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek
    1. az Egyesület működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
    1. –az előbbi pontok alá nem tartozó egyéb költség.

XXXII. Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése  (Ptk. 3:83. § alapján)


Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

XXXIII. A jogutód nélküli megszűnés okai  (Ptk. 3:84. §)

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
  3. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  4. az arra jogosult szerv megszünteti.

XXXIV. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról  (Ptk. 3:85. §)

  1. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alsóörsért Közalapítvány részére kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
  2. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

XXXV. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
(Ptk. 3:86. § szerint)

  1. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
  2. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

XXXVI. A működési szabályzat

Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív határozattal szabályozza.

XXXVII. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

  1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.
  2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
  3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
  4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály 1. sz. mellékleteként kell csatolni.
  5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

XXXVIII. Záró rendelkezések

  1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók.
  2. Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

Alsóörs, 2015. március 1.  

………………………………………                      Ellenjegyzem:

        Csiszár Lehel                             Alsóörs, 2015. március 1.